Az amerikai–izraeli csapások először vették célba iráni olajipari létesítményeket március 8-án éjjel a több mint tíz napja tartó háborúban. Teheránban és a szomszédos Alborz tartományban négy olajtároló-telepen és egy olajszállító-központban csapott fel hatalmas tűz. Ennek következtében fekete füstfelhő borult Teheránra. Korom lepte be a várost, miközben nagy fekete cseppekben hullt az eső. A hatóságok savas esőre figyelmeztettek, miközben a lakosság bőr- és szemirritációról számolt be − írja a New Scientist.
A fekete eső valószínűleg az olajipari létesítményben keletkezett tüzek füstjéből keletkezett. Amikor a csapadékcseppek ilyen erősen szennyezett levegőn hullanak át, magukba szívják a koromrészecskéket és egyéb szennyező anyagokat, majd azokat fekete esőcseppek formájában juttatják a felszínre.
Az olaj nagy része valószínűleg sűrűbb halmazállapotú volt, mint a járművekben elégetett üzemanyag, az égési folyamat pedig még nem ment végbe teljes mértékben. Ennek következtében a füst rendkívül változatos összetételű, változó mértékben elégett részecskékből álló elegyet juttathatott a levegőbe, amelyek komoly egészségkárosító hatással bírnak.
„Ez egy meglehetősen kellemetlen, mérgező pára lesz” – foglalta össze Anna Hansell, a Leicesteri Egyetem kutatója. A fekete eső és füst szénrészecskéket, vagyis kormot és szénhidrogéneket tartalmaz. Az olajban lévő kén és nitrogén égéskor kén- és nitrogén-oxidokká alakul, amelyek a levegő nedvességével reakcióba lépve savas eső formájában csapódhat ki. Mivel a légicsapások épületeket is eltaláltak, a füst beton-, üveg- és műanyagrészecskéket is magával ragadhatott. Sőt, a robbanások olajcseppecskéket is a levegőbe röpíthettek, amelyek aztán a csapadékkal együtt hullanak a földre.
Súlyos következményekkel jár az iráni időjárási jelenség
Ha a fekete eső bejut az ivóvízhálózatba és az emberek megisszák, emésztőszervi tüneteket okozhat: gyomorrontást, gyomorégést vagy hasmenést. Ha a kén- és nitrogén-dioxid savas esővé alakul, az irritálja a szemet és a torkot, amelyet már Teherán lakói jeleztek is. A legnagyobb veszélyt azonban nem a fekete eső, hanem maga a füst jelenti.
„Ha fekete esőcseppek kerülnek a bőrre, potenciálisan rákkeltő vegyületek lehetnek benne, de le lehet mosni” – magyarázta Anna Hansell. „Ha az orrba és a szájba jutnak, hosszabb ideig is megmaradhatnak, de a levegőben lévő rendkívül apró részecskék mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és akár a véráramba is kerülhetnek.”
A tüdőben felhalmozódó magas részecskeszint számos betegség kialakulásához vezethet: szív- és érrendszeri, illetve tüdő- és cukorbetegséghez. A környezetben felhalmozódó méreganyagok emellett halakban, háziállatokban és a termésben is megjelenhetnek, ami hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat.
Nem marad Iránban a fekete eső
Az olajcseppek és a nagyobb részecskék viszonylag gyorsan kikerülnek a légkörből. Az apróbbak azonban akár több száz, sőt több ezer kilométert is megtehetnek a szélben – hasonlóan a Szaharából Angliáig eljutó homokszemcsékhez. Az iráni csapások által, a levegőbe került részecskék elméletileg akár Washingtonig is eljuthatnak, bár ott a koncentrációjuk valószínűleg már elenyésző lenne.
A füst elsősorban Iránt és a szomszédos közel-keleti országokat veszélyezteti, a szél- és légköri viszonyok függvényében. Anna Hansell ezért azt tanácsolja az Iránban tartózkodóknak, hogy maradjanak beltérben, és ha mégis kimennének, viseljenek arcmaszkot és védőszemüveget a savas eső ellen. Ha furcsa ízt éreznek az ivóvízben vagy fekete részecskéket tapasztalnak benne, keressenek alternatív forrást, például palackozott vizet.
A külföldiek is figyeljenek a hasonló jelekre, ám az egészségügyi hatóságok várhatóan figyelmeztetést adnak ki, ha a szél jelentős mennyiségben szállít Iránból érkező részecskéket. „Az ilyen léptékű környezeti károkozás nem ismer határokat – ami a vízrendszerbe és a levegőbe kerül, azt máshova is elviszi a szél” – figyelmeztetett Hansell.
A WHO sem hagyta szó nélkül az iráni fekete esőt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keddi sajtótájékoztatóján a szervezet szóvivője, Christian Lindmeier arra figyelmeztetett, hogy légzési problémákhoz vezethetnek a levegőbe került méreganyagok és az iráni olajlétesítményekre mért légicsapások nyomán keletkező „fekete eső”. Ennek következtében jelentős mennyiségű mérgező szénhidrogének, kén-oxidok és nitrogénvegyületek kerültek a levegőbe. Ezek belélegzése fejfájást, légzési nehézséget, illetve bőr- és szemirritációt okozhat, a hosszabb kitettség pedig akár rákos megbetegedéshez is vezethet.
A Readingi Egyetem egyik kutatója, Akshay Deoras úgy vélte, bár nincsenek pontos értesüléseik a térség levegőminőségéről, az előrejelzések szerint száraz napok várhatóak, így a levegő minősége feltehetően javulni fog. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat, amennyiben újabb légicsapások sújtják a területet.
A WHO – amely irodát működtet Teheránban – közölte, a héten már több jelentést kapott olajjal szennyezett csapadékról. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója pedig már hétfőn közegészségügyi károkra figyelmeztetett a közel-keleti térségben a háború miatt. Az X-en közzétett üzenetében a főigazgató kiemelte, hogy az iráni olajlétesítményekben okozott károk növelik az élelmiszerek, ivóvíz és a levegő elszennyeződésének kockázatát. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy különösen a gyerekeket, az időseket és az alapbetegségekkel rendelkező embereket fenyegeti veszély.
The escalating conflict in the Middle East, and the impact on public health, are of great concern.
Damage to petroleum facilities in #Iran risks contaminating food, water and air – hazards that can have severe health impacts especially on children, older people, and people with… pic.twitter.com/ICBxR5kiDx
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) March 9, 2026
A közel-keleti fegyveres konfliktusról szóló legfrissebb híreket élő hírfolyamunkban,ide kattintva tudja nyomon követni.
(Borítókép: Füst emelkedik egy olajfinomító üzemanyagtartályainak támadása után Teheránban, 2026. március 8-án. Fotó: Majid Asgaripour / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
