“Bármilyen online csatornát is választunk, sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár a csatorna sokféle lehet, attól még emberek ülnek a képernyő mögött”
– emelte ki Kibédi Varga Katalin, a JTI etikett szakértője. Ez a mondat lehetne a 21. századi kommunikáció alaptörvénye, mégis naponta bukunk el a gyakorlati alkalmazásánál. A szakértő szerint a technológia annyira felgyorsította a kommunikációt, hogy egy meggondolatlan, sértő megjegyzés pillanatok alatt futótűzként terjedhet el, maradandó károkat okozva. John Suler kutatása szerint
az anonimitás, a láthatatlanság és a fizikai jelenlét hiánya miatt hajlamosak vagyunk szűretlenül kiadni a negatív érzelmeinket.
Míg egy személyes beszélgetés során látjuk a másik reakcióit, érzékeljük a hangszínt és a testbeszédet, a digitális térben ezek az empátiát segítő kapaszkodók elvesznek. Ez vezethet a kiberzaklatáshoz (cyberbullying), amelynek nemzetközi példái rávilágítottak arra, hogy az online szavaknak súlyos, offline következményei vannak.
Miért vadulunk meg a monitor előtt?
Az internetes kommentelés ma már a digitális részvétel alapvető formája: véleményt nyilvánítunk, vitázunk, visszajelzést adunk. A szakértő szerint ez egyfajta „társadalmi jelzésként” szolgál a digitális térben. De miért válik egy alapvetően kedves ember trollá a Facebookon?
A jelenség mögött az úgynevezett „online gátlástalansági hatás” áll. A kutatások szerint a fizikai távolság és a közvetlen szemkontaktus hiánya miatt az emberek gátlástalanabbul kommunikálnak, mint a való életben, ami megkönnyíti a szűretlen negatív érzelmek kifejezését. Amikor offline találkozunk, látjuk a másik arcát, érzékeljük a hangulatot és az érzelmeket – ez a kontrollmechanizmus az online térben gyakran elveszik.
A tech-óriások és a „kedvesség-nudge”
A probléma olyan mértékű, hogy a legnagyobb közösségi platformok is kénytelenek voltak lépni. Az Instagram például egy meglepő stratégiát választott: diszkrét figyelmeztetésekkel ösztönzi a felhasználókat a viselkedésük megváltoztatására.
Ahelyett, hogy azonnal tiltanának, megkérik a kommentelőt:
Ez a módszer annyira ígéretes, hogy mára az X (korábbi Twitter), a YouTube és a TikTok is alkalmazza a pozitívabb társadalmi interakciók ösztönzése érdekében. A cél nem a cenzúra, hanem az önreflexió segítése abban a pillanatban, amikor az indulat elragadná a felhasználót.
Ezek a „társadalmi jelzések” segítenek megállni egy pillanatra, mielőtt a düh átvenné az irányítást.
A digitális túlélőkészlet
Az online kommunikáció során a szakértő szerint kiemelt szerepe van az etikettnek. Kibédi Varga Katalin szerint:
„Mi döntjük el, hogy hogyan építjük, ápoljuk a kapcsolatainkat, de mindig tartsuk szem előtt az örök érvényű értékeket: a tiszteletet, az őszinteséget és a tapintatot”.
Különösen érdemes figyelni a helyesírásra, az egymás iránti tiszteletre, a hangnemre, illetve arra, hogy ne küldjünk üzenetet vagy írjunk kommentet indulatból. Az emotikonok és rövidítések használata pedig továbbra is inkább a baráti levelezésben javasolt.
Íme a legfontosabb szabályok, ha nem akarunk a „nap trollja” lenni:
- A fontos témákat ne írásban intézd: Amikor lehetséges, inkább személyesen vagy telefonon beszélj meg fontos témákat. Arcmimika, hangszín és testbeszéd nélkül az üzenetek könnyen félreérthetővé válnak.
- Nyugodjunk meg: Semmi esetre se küldj e-mailt vagy kommentet, amikor mérges vagy. Várj, és hagyd az üzenetet a piszkozatok között, amíg megnyugszol.
- Precizitás: Mindig ellenőrizd a címzett nevét és a levél „tárgy” rovatát.
- A helyesírás tisztelet: Az igénytelen írásmód az olvasó iránti tisztelet hiányát tükrözi, ezért mindig ellenőrizd a helyesírást.
- Emotikon-kontroll: Az emotikonok és rövidítések használatát továbbra is inkább csak a baráti levelezésben javasolják.
Nem csak a képernyőn dől el
Milyen etikett szerint élünk, éljünk az offline térben? Mert a tudatos jelenlét nem ér véget a laptop lecsukásával. Az, ahogyan másokkal bánunk a hús-vér valóságban, annak a kifejezése, hogy mennyire tiszteljük őket. A mások iránti tisztelet pedig biztonságot, bizalmat és jó közérzetet eredményez a közösségben.
Az offline térben az alábbi alapvető gesztusokkal mutathatunk példát:
- A személyes tér tisztelete
- Mások véleményének tisztelete
- Mások választásának tisztelete
- Udvariasság
- Gondolkozzunk, mielőtt beszélünk
Különösen fontos terület a mindennapi együttélésben a dohányzási etikett. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy dohányzás közben – ideértve a hevített eszközök használatát is – illik betartani az alapvető társadalmi normákat.
Itt is a tisztelet a kulcsszó: a nemdohányzók komfortját és egészségét kell előtérbe helyezni.
Ez a megfelelő helyválasztást, a távolságtartást és a kijelölt területek használatát jelenti. A nemdohányzó zónák tiszteletben tartása elengedhetetlen a kulturált környezethez. Ha pedig valaki arra kér bennünket, hogy távolodjunk el, a legstílusosabb válasz: „Persze, semmi gond, elnézést!”.
A tisztelet, mint szemléletmód
A tudatos online jelenlét, az empatikus kommunikáció és a másokra figyelő viselkedés nem csupán száraz szabálygyűjtemény. Ez egy olyan szemlélet, amely a kölcsönös tiszteletre építve segít biztonságosabb, kulturáltabb és együttműködőbb közösséget teremteni a digitális és a valós térben egyaránt.
További részletek és tippek a kulturált együttéléshez: hevitettetikett.hu.
Társadalmi célú reklám – Megrendelője a JTI Hungary Zrt. A hevített dohánytermékek fogyasztása károsítja az Ön egészségét és függőséghez vezet.
További információ: JTI Hungary Zrt. Vállalati Kapcsolatok és Kommunikáció (Email: sajto@jti.com).
A cikket a Dialogue Creatives készítette, az JTI Hungary megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
