A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Győr-Moson-Sopron vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Babos Tímea, Borkai Zsolt, Áder János, Kautzky Armand, Lobenwein Norbert, Soproni József, Szájer József, Liszt Ferenc, Szijjártó Péter mind-mind a három történelmi megye egyikében született. Legyen szó akár sportól, politikáról vagy művészetekről – hopp és ki ne hagyjuk SP-t aka Éder Krisztiánt, vagy akár Dallos Bogit – a vármegye ismert, híres-hírhedt arcokat adott az országnak.
Magyarország északnyugati csücskét gyakran nevezik a „Nyugat kapujának”. Földrajzi elhelyezkedése évszázadok óta meghatározza történelmét, gazdasági fejlődését és kulturális arculatát. A térség egyszerre őrzi a történelmi Magyarország hagyományait és tükrözi az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tipikusan közép-európai karakterét.
A vármegye területét három történelmi egység alkotja: Győr, Moson és Sopron egykori vármegyéi. Földrajza rendkívül változatos. A vármegye székhelye, Győr a Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekszik, stratégiai jelentőségű közlekedési csomópontként. A nyugati részen található Sopron történelmi belvárosával és az osztrák határ közelségével különleges szerepet tölt be, míg Mosonmagyaróvár a Lajta mentén fejlődött regionális központtá.
Győr, vagy leánykori nevén Arrabona fontos katonai és kereskedelmi központ volt a limes mentén, amit nem sokkal Krisztus születése után kezdtek Claudius császár idejében építgetni. A honfoglalást követően a térség a nyugati gyepűrendszer része lett, majd a középkorban megerősödött városai – különösen Győr és Sopron – jelentős kereskedelmi és egyházi központokká váltak.
A török hódoltság idején ismét Győr kulcsfontosságú végvárrá vált. Egykori erődrendszere ma is befolyásolja belvárosának szerkezetét. A XVII.-XVIII. században Sopron a magyar országgyűlések egyik helyszíne volt, ami politikai súlyát is növelte.
A Dunántúl motorja
A XX. század második felében a szocialista tervgazdálkodás Győrt és Mosonmagyaróvárt lüktető ipari központokká formálta. Ám itt jön a csavar. A rendszerváltás utáni már-már szokásos ipari hanyatlás a vármegyét szinte megkímélte, szemben például Dunaújvárossal vagy Miskolccal. Ebben nagy szerepe volt, hogy a Győri Keksz és Ostyagyár, a Győri Szeszgyár mellé az ipari parkokba beköltözött a holland Philips és a német Volkswagen Csoport részekén az Audi autógyára.
Az 1990 évek végétől pedig már az ország egyik leggyorsabban fejlődő régiójává vált, a folyamatos külföldi működőtőke-beáramlásnak köszönhetően. Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasági teljesítménye azóta is kiemelkedő országos viszonylatban. A járműipar meghatározó szereplője a győri Audi Hungaria, amely az egyik legnagyobb hazai exportőr és munkaadó. A beszállítói hálózat, a logisztikai infrastruktúra és a magasan képzett munkaerő stabil ipari ökoszisztémát teremtett. De a mezőgazdaság továbbra is jelentős, különösen a Kisalföldön, a Lipóti Pékség is innen származik.
Ausztria közelsége erőteljes hatással van a munkaerőpiacra: sokan ingáznak innen Burgenlandba vagy Alsó-Ausztriába dolgozni, ami magasabb béreket és sajátos társadalmi szerkezetet eredményez. Kis szerencsével Bécsig magyarul elboldogulunk minden benzinkúton vagy étteremben. Ám szerencsére ez nem csak egy egyoldalú kapcsolat. A turizmus egyébként is erős ágazat, de némely városba az osztrákok gyakorlatilag hazajárnak: fogorvoshoz, étterembe, piacra stb. Azonban a történelem jobb oldalára került osztrákokon kívül is van élet, hiszen a történelmi belvárosok, a Fertő-tó, a termálfürdőink és a fesztiválok évente sok tízezer látogatót vonzanak szerte Európából.
A harmadik legnépesebb vármegye
Budapestet nem ide számítva, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén után Győr–Moson–Sopron a közel félmillió lakosával a harmadik legnépesebb megyénk. Mindezt úgy, hogy az osztrák határszél egy jó része csakugyan magyarajkú – első, sőt másodgenerációs ingázókból lett kétlaki osztrák lakosok által. Érdekesség, hogy hála nekik elindult egyfajta „ fordított-Trianon projekt” észak Burgenlandban.
1990 óta a megye népessége ráadásul folyamatos növekedésben van. Nemcsak a természetes születésszámoknak, hanem az ország más pontjaiból ide migrálóknak köszönhetően. Miért? A munkanélküliségi ráta a megyében hagyományosan alacsony, a jövedelmi szint viszonylag magas. A térség erősen urbanizált, mégis a falvak is viszonylag népesek maradtak. A szuburbanizáció különösen Győr környékén jelentős: az agglomerációs települések dinamikusan növekednek.
A felsőoktatásban pedig meghatározó szerepet játszik a győri Széchenyi István és a Soproni Egyetem is, melyek mérnöki és gazdasági képzéseikkel közvetlen kapcsolatban áll a régió iparával. És ha ez még mindig nem lenne eléggé csábító Budapest még vonattal sincs messzebb, mint autóval észak-déli irányban átmenni a fővároson.
Nem balliberálisnak való vidék
1998 és 2026 között hét országgyűlési választáson összesen öt alkalommal nyert balliberális párt. 2002-ben és 2006-ban Győr belvárosában az MSZP, valamint Mosonmagyaróváron 2006-ban. Egyébként csak a Fidesz és még anno az MDF nyerte el a nyugatcsücskének a szíve minden csücskét.
2010 óta pedig egészen nyugodtan nevezhetjük a megyét kormánypártok (Fidesz-KDNP) fellegvárának, különösen a vidéki körzetekben. Győr és Mosonmagyaróvár helyi politikája már kiegyensúlyozottabb képet mutat, de túl sok izgalomra eddig ott se került sor.
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 01. OEVK (székhely: Győr)
A választókerület a megyeszékhely Győr nagy részét fogja össze 66 szavazókörrel a város déli részét (pl. Adyváros, Kismegyer, Ménfőcsanak) leszámítva, továbbá három község is része a győri járásban, így erősen urbanizáltnak tekinthető.
A lakosság 31,5%-a érettségizett, 25%-uk diplomás, 16%-uk szakmunkás, míg 10,6%-uk csak az általános iskolát végezte el. Ezzel a Budapesten kívüli egyik legkiműveltebb választókerületről beszélhetünk. A lakosság több, mint 53%-a foglalkoztatott is, a magas gazdasági aktivitás is azt mutatja, hogy az ország módosabb részén járunk. Ám a népesség csak 87%-ának van internetelérhetősége.
A legnagyobb nemzetiséget a németek, a legnagyobb vallási felekezetet pedig a római katolikusok teszik ki, de ők is csak a lakosság 29,4%-át, amely miatt az egykori vértanú püspök Apor Vilmos nem lenne boldog.
Diószegi Judit vs. Szeles Szabolcs
A Fidesz-KDNP jelöltje Szeles Szabolcs győri egyéni önkormányzati képviselő és korábbi alpolgármester lesz –, aki Simon Róbert Balázst váltja.
A Tisza párt jelöltje, Diószegi Judit 25 éven át volt rendőrtiszt, bűnmegelőzési szakértő és tréner, hasznos hobbija a mesekönyvírás, a leszerelését követően jelenleg pedig a győri városvezetés munkáját segíti. A 2024-es EP-választáson Fidesz-KDNP 39,8%-ot, a Tisza párt pedig 37,5%-ot kapott.
A város három cikluson át tartó MSZP-s vezetését (Balogh József) 2006-ban végül Borkai Zsolt törte meg a Fidesz-KDNP támogatásával és lett egészen 2020-ig polgármester. Borkai lólengésben Szöul (1988) olimpiai bajnoka szertornában – 2010-2017 között a Magyar Olimpiai Bizottságot is vezette. Polgármestersége jól indult, a helyiek szerették, de a 2019-es önkormányzati választások előtt robbant az anonim „Ördög ügyvédje” által terjesztett videó Borkai jachton orgiázós jeleneteivel. A győriek ennek ellenére is újraválasztották, majd a botrány miatt mégis lemondott.
Fotó: Bodnár Patrícia/Index
Ekkor Borkai régi belső ellenfele, a papagájairól, képregényeiről híres szívsebész Dézsi Csaba András lett a polgármester, akin Borkai úgy vett revansot, hogy elindult a 2024-es önkormányzati választáson. Kettejük küzdelméből nevető harmadikként pedig a Mandiner egykori újságírója és az Azonnali volt főszerkesztője, Pintér Bence került ki győztesen – az ellenzéki összefogás támogatásával.
Győr-Moson-Sopron 01. OEVK-ban a Tisza jelöltje, Diószegi Judit lehet inkább a befutó. Fontos megjegyezni, hogy ez is egy olyan körzet, amiben, ha a Tisza nem nyer, esélye sincs a kormányalakításra (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 02. OEVK (székhely: Győr)
A választókerület Győr kisebbik déli feléből (pl. József Attila városrész, Kismegyer, Ménfőcsanak, Adyváros és Marcalváros egy része), Pannonhalma városából, továbbá a győri, pannonhalmi és téti járások 32 községéből áll össze.
Pannonhalma a 996-ban még Géza fejedelem által alapított Bencés Főapátság miatt került fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. Híres fiúgimnáziuma pedig a kommunizmus évtizedeit is túlélte. Sőt, a 2000-es évek óta a bencés hagyományok jegyében bortermeléssel és gyógynövénytermesztéssel is foglalkoznak a Főapátságban.
A választókerület lakosságának 28%-a érettségizett, 21,2%-uk szakmunkás, 18,2%-uk diplomás, míg 12,7%-uk csak az általános iskolát tudta befejezni. Ezek az országos összevetésben nem rossz arányok, amik talán a bencés oktatás is befolyásol. A legnagyobb vallási felekezetet nem meglepő módon a római katolikusok teszik ki, de élnek azért reformátusok is a térségben.
Fekete Dávid vs. Néher András
A kormánypártok jelöltje Fekete Dávid korábbi alpolgármester (2012-2024) lesz, aki már 21 éves kora óta önkormányzati képviselő. 23 évesen a város alpolgármestere lett, de volt a Fidelitas országos választmányának elnöke is. 2017-ben pedig PhD fokozatot szerzett a győri Széchenyi István Egyetemen. Igaz, még nem országgyűlési képviselő, de 37 évesen már így is ő a Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a Navracsics Tibor vezette KTM-ben. Fekete mellesleg azt a Kara Ákost váltja, aki 2014 óta három országgyűlési választást is megnyert a Fidesz-KDNP színeiben, legutóbb 2022-ben már 60,1%-os többséggel.
A Tisza párt jelöltje, az eredetileg történész végzettségű Néher András stratégiai beszerző és négygyermekes apuka. Élt korábban Londonban, a hazatértét követően pedig az elmúlt 15 évben különféle multicégeknek dolgozott – igen, az Audinál is –, ahol az ellátási lánc biztosításáért és új modellek fejlesztésének támogatásáért felelt. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46,5%-ot, a Tisza pedig 31,5%-ot kapott.
Várhatóan a megyében a legszorosabb csata a Győr-Moson-Sopron 02. országgyűlési választókerületében várható, ahol a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján a Fidesz-KDNP jelöltje, Fekete Dávid lehet inkább a befutó (2026 .02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 03. OEVK (székhely: Csorna)
A választókerület székhelye a „Rábaköz fővárosának” is hívott Csorna, a szintén járásközpont Kapuvár és Tét városain kívül még 72 kisebb község található ebben az erősen falusias, rusztikus vidéken, melynek fő természeti kincsét a Fertő-Hanság Nemzeti Parkja adja.
A lakosság 27%-a szakmunkás, érettségivel 26,3%-uk rendelkezik, míg 16,37%-uk csak a 8 általánost tudta befejezni a diplomások vannak itt a legkevesebben, ők a népesség 11%-át teszik ki. A nemzetiségek közül a cigányság és a németség van jelen nagyobb számban, a lakosság mintegy 43%-a római katolikus és kis híján 5% a reformátusok aránya, ami az országos átlagnál vallásosabb lakosság képét mutat.
Gyopáros Alpár vs. Bóna Szabolcs
Az ország egyik legfideszesebb választókerületében 2009 óta zsinórban öt alkalommal választották meg a történelemtanár és jogász végzettségű Gyopáros Alpárt. 2003-ban még az akkori egyéni képviselő, Áder János választókerületi titkáraként dolgozott. Egy cikluson át (2006-2010) Csorna alpolgármestere is volt, 2022 óta pedig a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosként is szolgál. Ő lehet az egyik legokosabb képviselő, hiszen 2003 óta tagja a Mensa HungarIQa egyesületnek is.
A Dunántúl, sőt az egész ország egyik legnagyobb narancsvidékéről beszélhetünk, melyet 1998 óta minden választáson megnyert a Fidesz. Gyopárosnak 2018-ban 63,9%-kal, 2022-ben pedig már 71,2%-kal sikerült nyernie, mely a legnagyobb arányú választási győzelmet jelentette cseresznyeként az újabb Fidesz-KDNP kétharmados torta tetején.
A Tisza Párt jelöltje Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, aki a Tisza választási programja agrárfejezetének megírásában is közreműködött és büszke rábaközi kétgyermekes apuka. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 53,5%-ot kapott, a Tisza pedig 23,6 %-ot.
Győr-Moson-Sopron 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Gyopáros Alpár lesz a befutó. Fontos megjegyezni, hogy egy hipotetikus Tisza kétharmad esetén még ez a körzet is billegő lehet (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 04. OEVK (székhely: Sopron)
A választókerület székhelye Sopron megyei jogú városa, itt található az Esterházy-kastélyról híres Fertőd, továbbá a soproni járás 30 további községe.
A választókerület lakosságának 31,2%-a érettségizett, míg 20,4%-uk szakmunkás, és 17,8 százalék le is diplomázott, viszont a népesség 12%-a nem jutott túl a 8 osztályon, de legalább a lakosság 86%-ának van internet elérése. Aki vallásos, az leginkább római katolikus, ők a lakosság 35%-át teszik ki. A lakosság 4,25%-a német nemzetiségű, így Sopronban tényleg értelmet nyernek a kétnyelvű utcanévtáblák.
Sopron az 1921-es népszavazás óta a „leghűségesebb város” ( civitas fidelissima), mely a trianoni békediktátum egyetlen népszavazás általi korrekciójának az eredménye, így a Bugenlanddá lett őrvidékiek kénytelenek beérni Kismartonnal (Eisenstadt), mint tartományi székhellyel. 1950-ig Sopron vármegye székhelye, ma csak a soproni járás és borvidék központja, melynek még saját sörmárkája is van.
A 62 ezres lakosú város régóta egyfajta riválisa Győrnek, ráadásul Sopron megyei jogú városként népesebb több megyeszékhelynél is.
Széchenyi Istvánnak köszönhetően készült el a Dunántúl első vasútja a Sopron-Bécsújhely-Bécs vonalon, melyen ma a magyar-osztrák vegyesvasút, a GYSEV (Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút/Raaberbahn) járatai is üzemelnek a vasúttársaság hazai székhelye pedig Sopronban található. A Selmeci Akadémiát 1919-ben Sopronba telepítették át, mely a mai Soproni Egyetem alapja. 1989-ben a híres páneurópai piknik során Habsburg Ottó és Horn Gyula közreműködésével megnyitották a magyar-osztrák határt, mely után 60 ezer NDK menekült tudott Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozni, ez pedig meggyorsította a Berlini Fal ledöntését és a német újraegyesítést is. A páneurópai piknik 20. és 30. évfordulóját is Sopronban ünnepelte meg az egykori NDK-s Angela Merkel akkori német kancellár. Sopron híres könnyűzenei fesztiválja volt a VOLT 1993-2023. között, melyből mára a SopronFest maradt.
A Sopron székhelyű választókerületet már az első szabad választások alkalmával, 1990-ben megnyerte a soproni illetőségű, akkor még csak 28 éves Szájer József a Fidesz színeiben. Ennek ellenére Sopron városának vezetését csak 2006-ban vette át a Fidesz. A kormánypári polgármesterek (Fodor Tamás, majd Farkas Ciprián) azóta minden választáson győzedelmeskedtek. Fertőd viszont már a rendszerváltás óta jobboldali bástya, melyet 2014 óta a kormánypárti Bognár Zoltán vezet.
Barcza Attila vs. dr. Hallerné dr. Nagy Anikó
A választókerületben a Fidesz-KDNP jelöltje ismét Barcza Attila, kapuvári születésű soproni testnevelő szakos tanár lesz, aki 2018 óta képviseli a Sopron központú választókerületet az Országgyűlésben.
A Tisza Párt jelöltje dr. Hallerné dr. Nagy Anikó mediátor szakjogász, aki több mint két évtizede egyéni ügyvédként praktizál Sopronban, és két gyermek anyukája. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 48,3%-ot kapott, a Tisza pedig 30,1%-ot.
Győr-Moson-Sopron 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Barcza Attila lesz a befutó (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 05. OEVK (székhely: Mosonmagyaróvár)
A választókerület székhelye Mosonmagyaróvár, ezen kívül itt található még Jánossomorja és Lébény városa, illetve a győri és mosonmagyaróvári járások 36 további községe. Moson vármegye két egykori székhelye Magyaróvár és Moson 1939-ben egyesültek Mosonmagyaróvár néven, és ma is ez Győr-Moson-Sopron harmadik legnépesebb települése. 1903-ben itt jött létre a más néven ma is működő Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, ahol többek között a Lajta, az Óvári és a Pannónia sajtok tömeggyártása is megkezdődött.
A Mosoni Duna és a Szigetköz tájain, a magyar-osztrák-szlovák hármashatár és Pozsony közelsége okán az alacsonyabb magyar ingatlanárak miatt sok a szlovák betelepülő, főként a határtelepülés Rajka környékén. A legnagyobb vallási felekezetet a római katolikusok teszik ki, mely a Nyugat-Dunántúlon ez továbbra sem meglepő.
A lakosság 28,7%-a érettségizett, szakmunkás végzettségű 22,5%-uk, diplomás 15,3%-uk, míg 13,2%-uknak az általános iskolát sikerült befejeznie.
Nagy István vs. dr. Porpáczi Krisztina
A választókerületben a Fidesz-KDNP jelöltje Nagy István agrárminiszter lesz, aki 2010 óta a mosonmagyaróvári székhelyű választókerület egyéni országgyűlési képviselője, 2010-2014. között pedig a város polgármestere is volt. Ő a harmadik Orbán-kormányban (2014-2018) földművelésügyi államtitkár volt, 2018 óta pedig agrárminiszter. Szakterülete a méhészet, illetve a nyúl- és prémes-állattenyésztéstan, melyeket már több, mint három évtizede oktat óraadóként a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, emellett pedig a Kazah Nemzeti Agrártudományi Egyetemen is díszdoktor, és újabban a TikTok-on is aktív.
Nagy István 2018-ben 54,85%-kal, míg 2022-ben már 59,23%-kal lett egyéni országgyűlési képviselő a választókerületben.
A Tisza párt jelöltje dr. Porpáczi Krisztina máriakálnoki háziorvos lesz, aki húsz éve praktizál a megyében, volt ügyeletvezető, emellett háromgyermekes édesanya, a Tisza programjában pedig az egészségügyi alapellátás szakértőjeként lett pozicionálva. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 47,1%-ot kapott, a Tisza pedig 30,1%-ot.
Mosonmagyaróváron a 2024-es önkormányzati választások alkalmával 2006 óta először vereséget szenvedett a fideszes polgármester az ellenzéki összefogás jelöltjétől, Szabó Miklóstól, a képviselő-testületben pedig a Mi Hazánk egy szem képviselője lett a mérleg nyelve a patthelyzet miatt.
Győr-Moson-Sopron 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján szoros küzdelemben inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy István lehet a befutó (2026. 02. havi becslés).
A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnék megnézni az összes tippünket, itt tehetik meg a legkönnyebben.
A szerző a KözTér főszerkesztője.
A sorozat korábbi része:
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Kövesse az Indexet Facebookon is!
