Leminősítette Budapest besorolását a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a magyar főváros és a kormány közötti viszony további romlásával indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést, hangsúlyozva: ebben a helyzetben még tovább erősödött a Budapestet terhelő, eddig is jelentős likviditási stressz és romlottak a város költségvetési tervezési képességei.
A cég Budapest hosszú futamú hazai és külső kötelezettségeinek adóskockázati osztályzatát az eddigi „Ba1”-ről egy fokozattal „Ba2”-re rontotta. A Moody’s módszertanában a „Ba2” besorolás két szinttel elmarad a befektetési ajánlású sáv alsó szélétől, vagyis a „Baa3” minősítéstől. A Moody’s Ratings ezzel egy időben az eddigi „ba1”-ről ugyancsak egy fokozattal „ba2”-re minősítette vissza Budapest alapszintű adósminőség-értékelését (Baseline Credit Assessment, BCA).
A hitelminősítő az új besorolásokra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg.
A Moody’s néhány hónapon belül másodszor minősítette vissza Budapestet: legutóbb decemberben rontotta a főváros osztályzatait. A december 29-én bejelentett előző leminősítéskor a cég a befektetési szint alá minősítette Budapest besorolását, az addigi „Baa3”-ról a most tovább rontott „Ba1”-re módosítva az osztályzatot.
A szolidaritási hozzájárulás az egyik fő ok
Az új osztályzatra érvényes negatív kilátás az eddigi leminősítési felülvizsgálat helyébe lépett. Az indoklásban a Moody’s felidézi, hogy a kormány januárban pénzt vont el Budapesttől, miután a főváros nem teljesítette a 2026-ra megállapított szolidaritási hozzájárulás első befizetését.
A hitelminősítő szerint a likviditási nyomást fokozza, hogy szigorodott a főváros folyószámlahitel-keretének feltételrendszere, és ez növelte a refinanszírozási kockázatokat, jóllehet a város kérte és meg is kapta a folyószámlahitel-keret 10 milliárd forintos növelését a márciusi iparűzésiadó-bevételek megérkezéséig kialakult rövidtávú finanszírozási rés áthidalására.
A Moody’s megállapítása szerint a szolidaritási hozzájárulás továbbra is a magyar főváros pénzügyeit terhelő egyik fő strukturális nyomás, és ha az Alkotmánybíróság a most folyó eljárásban a kormány álláspontját támogatja, Budapesttől követelhető lesz a korábban ki nem fizetett részletek folyósítása is, ez pedig még további nyomást gyakorolna a főváros likviditására. A Moody’s kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a magyar főváros adósságterhe folyamatos ütemben csökken, és a működési szintű bevételekhez mérve 2024-ben már csak 35 százalék volt a 2021-ben mért 71 százalék helyett.
A hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint az így számolt fővárosi adósságráta 2027-ig 30 százalékra csökken tovább.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
