Az In Good Company című podcastban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus nyomán kialakult energiaválság minden korábbinál súlyosabb lehet – írja a CNBC.
„Április sokkal nehezebb hónap lesz, mint a március” – mondta. Kiemelte, hogy márciusban még érkeztek olyan olaj- és gázszállítmányok, amelyek a háború kitörése előtt haladtak át a Hormuzi-szoroson.
Ezek a hajók még most futnak be a kikötőkbe, és továbbra is szállítanak olajat, energiát és más árukat. Áprilisban viszont már nem lesz ilyen utánpótlás
– fogalmazott. Szerinte az olajkiesés áprilisban akár kétszerese is lehet a márciusinak, ráadásul ez nemcsak az olajat, hanem a cseppfolyósított földgázt és más energiahordozókat is érinti. Ez a folyamat várhatóan felgyorsítja az inflációt, visszafogja a gazdasági növekedést – különösen a feltörekvő országokban –, és több helyen akár energiafelhasználási korlátozásokhoz is vezethet.
A legnagyobb probléma a sugárhajtómű-üzemanyag és a dízel hiánya, amely már érintette az ázsiai országokat, de várhatóan Európát is eléri majd – mondta Birol.
A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint áprilisban, de legkésőbb májusban Európára is lesújt az olajhiány.
Egyelőre csak átmeneti megoldás van
Donald Trump amerikai elnök eközben azt mondta, hogy az amerikai csapatok „két-három héten belül” kivonulhatnak Iránból, ami átmeneti megkönnyebbülést hozott a pénzügyi piacokon. Birol azonban hangsúlyozta: a jelenleg ötödik hetében járó háború már most nagyobb ellátási kiesést okozott, mint a korábbi nagy energiaválságok. „Az 1973-as és az 1979-es válság idején egyenként körülbelül napi 5 millió hordó olaj tűnt el a piacról, és ez világszerte recesszióhoz vezetett. Most viszont napi 12 millió hordó esett ki, több, mint a két akkori válság együttvéve” – tette hozzá.
A szakember szerint a Nemzetközi Energiaügynökség stratégiai készletfelszabadítást is mérlegel. „Folyamatosan figyeljük a piacot, gyakorlatilag megállás nélkül. Ha szükséges, javaslatot tehetünk további tartalékok felszabadítására” – mondta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez csak átmeneti enyhülést hozhat.
A Nemzetközi Energiaügynökség a közelmúltban több javaslatot is megfogalmazott a válság hatásainak enyhítésére. Ilyen például a sebességhatárok csökkentése, az otthoni munkavégzés ösztönzése, valamint a gázüzemű sütők használatának visszafogása.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
