Miközben a világ a Hormuzi-szorosra figyel, a Finn-öbölben egy másik konfliktusforrás bontakozik ki, ahol az orosz árnyékflotta hajói vesztegelnek, miután Ukrajna sorozatos csapásokat mért Oroszország legfontosabb olajkikötőire − írja a Politico.
Ukrajna katonai stratégiájának egyik sarokköve az lett, hogy elvágja Moszkva legfőbb bevételi forrását: a kőolaj-exportot. Ennek jegyében az ukrán fegyveres erők az elmúlt hetekben több alkalommal is lecsaptak a Finn-öböl partján lévő orosz kikötőkre. Április 7-én az uszt-lugai olajterminált érte csapás — mindössze két nappal azután, hogy Primorszkot támadták meg. Ugyanakkor nem ez volt az első támadás a két kikötő ellen.
A két létesítmény stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy a Tiszta Levegőért és Energiáért Kutatóközpont adatai szerint Oroszország olajexportjának 20 százaléka Uszt-Lugán, további 22 százaléka pedig Primorszkon halad át. Kijev szándéka egyértelmű: az orosz hadigépezet nem működik olaj nélkül. Az ukrán hadsereg közleményében leszögezte, hogy egészen addig folytatja az orosz infrastruktúra elleni csapásokat, amíg az ukrajnai háború véget nem ér.
Torlódás a Finn-öbölben
Az ukrán akcióknak az lett az eredménye, hogy az elmúlt hetekben több napon keresztül egyetlen hajó sem tudott kikötni sem Uszt-Lugában, sem Primorszkban, és kapacitásuk töredékére csökkent. Április 10-én mindössze két hajó futott be Primorszkba, és az ütemterv szerint április 27-ig nem is várható több. Uszt-Luga fogadott ugyan néhány hajót, de ez is jóval elmarad az átlagostól.
A kikötők megbénulásának azonban egy nem várt következménye is lett: óriási torlódás alakult ki a Finn-öbölben. A hajókövető rendszerek tanúsága szerint több tartályhajó horgonyoz észt és finn felségvizeken.
Felmerült a kérdés, hogy az oroszok miért nem irányították át egyszerűen más kikötőkbe ezeket a hajókat. Erre pedig az árnyékflotta működési elve adja meg a választ, ugyanis a hajótársaságok rugalmasan alakíthatják útvonalaikat. Az árnyékflotta járművei viszont kívül maradnak a hivatalos hajózási rendszeren, és ha más kikötőbe futnának be, fennáll a veszélye, hogy feltartóztatják és lefoglalják őket, ezért kénytelenek várakozni.
Fejtörőt okoz a balti államoknak
Az orosz árnyékflotta komoly fejfájást okoz a két érintett NATO-tagállamnak. Regina Palandi-Paju, Észtország nemzeti biztonsági és védelmi koordinációs igazgatóhelyettese elmondta: biztonsági szempontból jobb, ha a hajók egy helyben horgonyoznak, mint hogy ellenőrzés nélkül közlekedjenek a tengeren. Emellett a fő aggályt az okozza, hogy valamelyik tartályhajóból olaj szivárog, és ezért Észtország és Finnország fogja a számlát kifizetni. Egyelőre azonban — mint az igazgatóhelyettes megerősítette — nem észleltek számottevő környezeti hatást, és a helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérik.
A Finn-öbölben horgonyzó flotta azonban nem csak logisztikai gondot okoz. Oroszország már megszegte az ENSZ alapokmányát azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, és az így finanszírozott háborút olyan hajókra bízta, amelyek nem tartják be a nemzetközi hajózási szabályokat. Az ENSZ-tagállamok többsége ugyanakkor nem nyújtja azt a támogatást Kijevnek, amelyre az alapokmány kötelezi őket, ezért Ukrajna kénytelen kreatív megoldásokat alkalmazni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük percről percre tudósításunkban, amelyet ide kattintva olvashat.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Artem Priakhin / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)
